Keresés

Miért szeretek programozó lenni?

(Czirják Zoltán)

Sok ismerősöm van, akik nem szeretik a munkájukat. Ennek legtöbbször nem az a forrása, mert kevés lenne a fizetés vagy rossz lenne a munka, hanem tipikusan emberi tényezők. Sok esetben az embereknek nincs jobb dolga, mint egymás piszkálása, kiközösítése, és mondjuk ki, sokszor megalázása. Ennek oka lehet az unalom vagy a kudarc, ami a sok be nem váltott álom miatt erősödött meg bennük. Bár a magam bőrén nem tapasztaltam közvetlenül ezeket, de ezt én is láttam és hallottam, amikor diákként valamelyik gyárban dolgoztam a nyári időszakban. Én kifejezetten szeretem a munkámat és a szakmát. Ha már muszáj dolgozni, nem tudok jobbat elképzelni magamnak. Nem megyek be stresszesen a munkahelyre, sőt, nem is hozok haza feleslegesen feszültséget. Nem mondom, hogy soha nem történt meg, de az esetek döntő többségében nem. Tapasztalataim alapján egyszerűen az emberek kevésbé áskálódnak egymás ellen ezen a területen, ráadásul a magyar piac abban a szerencsés helyzetben van, hogy sok lehetőséget kínál a programozóknak. Ha valaki nem kedveli a főnökét, kollégáját, munkáját, a használt technológiákat, a kapott fizetést, akkor könnyen válthat. Én is váltottam már pénzért is, címért is. Elég tudatos ember vagyok a karrieremet illetően. Szeretek csapatban dolgozni, de egyedül is. Mindkettőre van lehetőségem. Sőt, otthonról is tudok dolgozni, hiszen csak egy gép kell és egy jó internetkapcsolat. Általánosságban elmondható, hogy maga a munka változatos, bár vannak unalmas megbeszélések. A felmerülő problémák gondolkodásra serkentenek, nagyon ritkán vannak 100%-ban megegyező feladataim. Valahogy mindig van egy csavar bennük, hiszen minden probléma függ a körülményektől is. Aki szeret alkotni, teljesen megtalálja számításait fejlesztőként. Nem is beszélve a hibakeresésről, ami teljesen egyedi kalandokat teremt számomra is. Emberileg eddig minden munkahelyemen meg voltam becsülve és elégedettek voltak a munkámmal. A jelenlegi fizetésem is teljesen rendben van. Azonban csak a pénz miatt nem szabad programozónak lenni, mert ha valaki nem szeret gondolkodni, problémákat megoldani, akkor nem fogja szeretni hosszútávon. Nyílván vannak fejlesztőként is unalmas feladatok, de arra is fel kell készülni, hogy egy dzsungelből kell egy rendezett erdőt kialakítani. A kalandokért és megbecsülésért cserébe egy folyamatos tanulás mellett kellett elköteleződnöm. Ez az, amit igazán szeretek (igen, szeretek tanulni, fejleszteni, tanítani, gondolkodni). Azzal, hogy tanulok, folyamatosan jobb pozícióba helyezem magam a piacon, nem tudnak a fiatalabbak lekörözni, és a feladataimat is hatékonyabban látom el. Szerintem megéri fejlesztőnek lenni, a jó programozók mindig kellenek a piacon és a papír már tényleg nem feltétel.

5 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése